Másfél évvel ezelőtt kezdtem el tanulni, gyakorolni ezt a módszert. Már rövid idő után változásokat tapasztaltam magamon és ezt környezetem is észrevette. Mára sikerült elhagynom valósnak gondolt, a bizonytalan anyagi helyzeten és szerelmen rágódó énemet. Anna lányom (7 éves): “Anya! Olyan békés, boldog és türelmes vagy! Meditáltál?” Kiegyensúlyozott és boldog vagyok, és ezt kívánom mindenkinek.

Amikor elkezdtem gyakorolni ezt a meditációt, nem ismertem önmagam, nem tudtam mi lakozik bennem, mi az, ami miatt nehézségeim vannak. Sőt, azt sem akartam észre venni, hogy nehézségeim vannak. Aztán szépen lassan elkezdtem látni, hogy igazából csak a felszínen vagyok boldog és gondtalan, még magamnak sem akartam beismerni, hogy valójában legbelül szorongok, és kisebbségi érzésem irányít és mozgat engem.

Életem egy nehezebb szakaszában talált rám ez a meditáció. Elsődleges célom az elmém megnyugtatása volt, de azóta rájöttem, hogy sokkal többről van szó. Amióta elkezdtem a kivonás meditációt, sokkal jobban érzem magam mind fizikailag, mind mentálisan. Szinte mindig vidám vagyok, sokkal több az energiám és az alvásigényem is csökkent. Most már sokkal jobban látom önmagam és könnyebben elfogadom mások véleményét.

Azért kezdtem el a meditációt, mert szorongó és stresszes voltam. Nagy szerencsémre rátaláltam erre a meditációra, ami nagyon rövid idő alatt változást hozott. Miközben a folyamatban voltam, már éreztem, hogy sokkal könnyedebb vagyok, nyugodtabb, magabiztosabb és a szorongás is eltűnt. Így igazán nagyon boldog életet tudok élni mindenféle aggodalom nélkül. Nagyon-nagyon hálás vagyok ennek a módszernek.

A változás reménye miatt kezdtem el a meditációt. Abban az időszakomban mikor a létezésemnek semmi értelmét, célját nem láttam. Mély depresszió volt rám jellemző, kiábrándultság az életből, csalódottság, elidegenedés az emberektől, bizalmatlanság. Ideig óráig persze sikerült ezt palástolni, de alapvetően ez volt bennem. ú